Új élet indul - BTO - Babát Tervezök Otthona

A petesejt külsö rétegén csak egyetlen spermium hatolhat át. A spermium feje és a petesejt magja egyesülnek; így jön létre a zigóta.

Miután 5 nap múlva megérkezett a méhbe, a blastocista 3-4 napig tovább fejlödik, aztán hozzá tapad a méh falához. Ez kb. egy héttel a petesejt megtermékenyítése után kezdödik, s a 11. napra a blastocista teljesen beássa magát a méh belsö felszínének tápláló szövetébe (az endometriumba).
A blastocista méhfalba merülésének ezt az egész folyamatát beágyazódásnak nevezik, s ez hozza létre a terhességet.
A beágyazódás csak bizonyos feltételek esetén történhet meg. Ha például a zigóta még blastocistává fejlödése elött ér a méhbe, akkor nem tud beágyazódni, s így terhesség sem következhet be. Hasonló a helyzet, ha a méhfal nem készült fel a blastocista fogadására. A sejtcsomó mindkét esetben elhal és szétesik.

Néhány ritka esetben a blastocista nem a méhfalhoz tapad, hanem a petevezetékhez vagy máshová a méhen kívül, a hasüregbe. Az ilyen, ún. ectopikus terhességböl nem születhet élö gyermek, s a nöre nézve is veszélyes. Ezért az ectopikus (görögül ec=kívül; topos=hely), vagyis méhen kívüli terhességeket mütétileg meg kell szakítani.


Lehet látni a beágyazódást a hömérsékleti görbén?
A legtöbb esetben nem lehet látni, de két esetben lehet sejteni:
1) A beágyazódás során pecsételö vérzés lép fel, kb. 7-13 nappal az ovuláció után.
2) Az hömérsékleti görbe trifázisos, azaz három hömérsékleti szint figyelhetö meg. A hömérséklet ebben az esetben nemcsak a tüszörepedés után növekszik meg, hanem még egyszer, a beágyazódás után is feljebb emelkedik. Ez azzal van összefüggésben, hogy a szervezet még több progeszteront termel, ami tovább nyomja a hömérsékletet felfelé. A trifázisos görbék 4,5%-a viszont nem terhes nöknél is megjelenik, viszont ez a görbetípus terhesekre igencsak jellemzö (maradék 95,5%)!!


Egy felmérés összefüggést mutatott ki a beágyazódás idöpontja és egy esetleges vetésés esélye között:
Egy amerikai felmérés során, amely 6 hónapig tartott, naponta vizsgálták 221 teherbe esni vágyó nö vizeletét.
199 vizsgált terhességböl 189-nél (95%) volt elég adat a kiértékeléshez.
Ebböl a 189 terhességböl 141 (75%) tartott tovább 6 hétnél (az utolsó menstruációtól számítva), 48 terhesség (25%) viszont korai vetéléssel végzödött.
Azoknál a terhességeknél, amik 6 hétnél tovább tartottak, a hCG-t elsö alkalommal 6-12 nappal az ovuláció után lehetett kimutatni.
118 nönél (84%) tehát a beágyazódás a 8., 9. vagy 10. napon ment végbe. A korai vetélés kockázata egyre nött, minél késöbb ment végbe a beágyazódás.
A 102 terhesség esetén, amelynél a beágyazódás a 9. napon ment végbe, 13% végzödött korai vetéléssel. Az arány 26%-ig nött, ha a beágyazódás a 10., 52%-ra, ha a 11., végül 82%-ra, ha a 12. napon történt.
Összefoglalva: A legtöbb sikeres terhesség esetén a beágyazódás a tüszörepedéstöl számított 8. és 10. nap között megy végbe. A korai vetélés kockázata egyre nö, minél késöbb megy végbe a beágyazódás.